Egyik liliomos ácsolt ládám Általam készített palóc szuszék Általam készített kicsi szuszék 3 ácsolt láda amelyekkel országos pályázaton Arany-oklevelet nyertem

Új ácsolt ládák (szuszékok) középkori készítéssel

z ácsolt láda története több ezer évre nyúlik vissza, és ennek a bútornak a készítési hagyománya csak nálunk a Kárpát-medencében maradt fönn. Ládáimat már a kezdetektől csakis a több száz éves kézi módszerekkel ácsolom, immár 68-at elkészítettem. Egy ilyen ácsolt láda (más néven szuszék) elkészítése hetekig tartó nehéz munka, a rönkhasítástól a füstöléses díszítésig. A deszkákat egyenként kézzel vonókésezem és hornyolom, ahogy évszázadok óta a szuszékkészítők is tették. Főként (kb.) 75 és 55 cm hosszú szuszékot készítek (ruháknak, játéknak, esküvői ajándéknak). A legvégső cifrázás (díszítés) mintái gondos munkával, régi ládák alapján készülnek. Az egész mesterség-tudáshoz mind szerkezetben, mind díszítésben évek óta mindennapi tanítómestereim a 100-150 éves öreg szuszékjaim, melyeket nagy alapossággal restaurálok. Az “újkorban” most először éledt föl tartósan ez az eredeti szépmesterség, mióta az utolsó ácsoltláda-készítőt 1955-ben filmre vették. Örülök, hogy a régi mesterek nyomán készíthetek ismét szuszékokat eladásra kézi ácsolással. A mesterség elindításához segítséget kaptam barátaimtól, Lénárt Istvántól és Klucsár Andrástól, a folytatásában pedig Gyenes Zoltán barátomnak tartozom sok köszönettel. Kedves Ági feleségem mindenben, még a nehéz munkában is segít, neki köszönhetem a legtöbbet.

Arany-okleveles szuszékjaim a Néprajzi Múzeumban
2015. október 29-én a Néprajzi Múzeumban az Élő Népművészet Országos pályázatán egyszerre két nagy díjat kaptam: Arany-oklevelet az újabb ácsolt ládákért (bútor-fafaragás kategória), és a legmagasabb Gránátalma-díjat a faragott, karcolt, spanyolozott furulyákért a hangszer kategóriában. (A 2010-es Élő Népművészeten szintén Arany-oklevelet nyertem az ácsolt ládáimért.) Az öt évenkénti Élő Népművészet a legnagyobb országos kézműves-seregszemle. Az országos kiállításon három Arany-okleveles ládám fotója jobboldalt látható.

"Kocsira ládám, hegyibe a párnám" vándorkiállítás
Az egri Dobó István Vármúzeum vándorkiállítást rendezett "Kocsira ládám, hegyibe a párnám" címmel, melyet először Rozsnyón mutattak be, 2014-ben. A kiállítás kellő alapossággal mutatja be a menyasszonyi ládák típusait, használatát, változó szerepét. A kiállítás egy részén, mely a mesterség továbbélését mutatja be, az ácsolt ládák készítési fázisait láthatjuk az én munkásságomon keresztül. Az első megnyitó óta a kiállítás nagy sikerrel szerepelt már több helyszínen, összesen eddig több mint tizenkétezer látogató látta. (Legutóbb Szolnokon volt látható, a továbbiakról az egri múzeumban lehet érdeklődni)


Gyenes Tamás, acsoltlada.hu

A honlapon található képek vízjeleiről és a szövegek felhasználásáról kérem olvassa el ezeket>


A motívumokról:
(Előrebocsátom, hogy az ácsolt ládák használata, díszítései vidékenként és koronként változtak, csak nagy átlagban lehet róluk beszélni)
Régen a lányoknak a szülők általában évekkel a tervezett esküvő előtt megvették a kelengyés ládát. A motívumoknak azonban nincs pontosan meghatározott, lefixált jelentésük. Az egyes vidékekeken és korszakokban szintén más-más volt a jelek használata. Gondoljunk bele: jelenlegi kutatásomban összességében mintegy ezer (!) ácsolt ládát vizsgáltam már meg, ezalapján több mint húsz elkülöníthető ácsolt láda-fajtát ismerek a Kárpát-medence tájain formai és díszítési azonosságok alapján. Természetes, hogy ezek nagyon eltérnek egymástól a jelképek használatát illetően. Ezen felül a palóc ácsolt láda – eredeti nevén szekrény - típuson belül is további több mint 30 díszítési stílust, iskolát fedeztem föl az évek során!

Az egész mesterségnek nem volt "írott kódexe", az ácsolt láda készítők sosem tömörültek céhekbe sem - nem várható el, hogy a nagyon sok különböző időben és különböző tájakon működő készítők munkáit egységes jelképértelmezéssel próbáljuk felfedni. Természetesen azért van közös alapjuk, ez pedig a magyar népművészet szellemisége, és jónéhány közös képi jel („motívum”). És a régi ládákon bizony (leggazdagabban a palóc vidékeken) sok magas szellemiséggel megalkotott szép jelegyüttest is találhatunk.

Azért is nehéz a jelentéstartalom kutatása, mert a mesterségnek azon szakasza, ahol még határozott jelentést - tehát képírást - lehet fölfedezni a régi ládákon, NÉGY-ÖT generációval előttünk lezajlott, és ezeket az akkori néprajzkutatók nem jegyezték föl (akkor indult meg egyáltalán a gyűjtés). Az utolsó nagy virágkorszak vége felé pedig egyre több olyan ácsolt láda készült - ezt látom a kutatás során -, amelyeknél már érezhetően kezdett eltűnni a jelentéstartalom, átalakulva szép díszítőművészetté.

Tovább bonyolítja az értelmezést az is, hogy a szuszékokon csak kevés esetben lehettek személyre szabott jelek, mert az ácsolt ládák legnagyobb részét a nógrádi, gömöri készítőközpontok eleve vásározásra készítették, tehát nem tudták előre, hogy kié lesz. Sokkal kevesebb olyan ládát ismerek, amiket helybeliek készíthettek helybelieknek: ekkor adódhatott lehetőségük személyre szabni a jelentést.

Mindazonáltal rájöttem a képi jelentések néhány alapvető dolgára, ezeket le is írtam a könyvemben. Hosszú évek óta foglalkozom kutatással, azóta sok minden kikristályosodott már bennem. A képi jelekről annyit lehet tudni, hogy mindig jót jelentenek, és főleg a menyasszony (és a házaspár) jövőbeli életére vonatkozó jókívánságokat tartalmaznak. Tehát én mint szuszékkészítő és kutató úgy vélem, a képi jelrendszert nem szabad kőkemény szó szerinti rögzített írásnak (vagy egyfajta mechanikus "szótárnak") tekinteni, hanem sokkal inkább egy olyan összetett jelentéshalmaznak, amiből sugárzik az az őserő-őstudás, ebből mi a saját jelentéstartalmainkat megérthetjük, ha nyitott szívvel próbáljuk befogadni a régiek üzeneteit. Ahogyan a könyvemben is utaltam rá, az ázsiai rokon népeknél még a mai napig is ismert, hogy egy-egy régi nemez-mintának TÖBB RÉTEGŰ jelentése van. A kirgiz származású Kendzse, nemezkészítő pl. mutatott egy négyágú mintát, elmondta hogy az négy férfit jelent, de ugyanúgy jelenti a világ négy égtáját is. Az alkotó művész a mintákról szólván nem „elemzi” motívumonként a mintát (azaz nem szedi szét alkotóemeleire), hanem EGÉSZ mondatokban meséli el az EGÉSZ látvány jelentését-jelentéseit.

Nos tehát, az én gyakorlatomban ez azt jelenti, hogy elkészítettem már 70 ácsolt ládát; ezek közül annál a ládánál, amelyiknél erre szükség volt, időben "megszületett" az odaillő jelentéstartalom. De valóban csak akkor, amikor ennek ideje volt. Mindennek azonban van egyfajta misztikus légköre, úgyhogy erről egyelőre ennyit tartottam fontosnak leírni.

Gyenes Tamás, acsoltlada.hu

A honlapon található képek vízjeleiről és a szövegek felhasználásáról kérem olvassa el ezeket>