Palóc ácsolt láda (szuszék)
Palóc ácsolt láda (szuszék)
régi kalotaszegi szuszék
alföldi szuszék

színesen festett erdélyi szuszék
baranyai szökröny
ácsolt kispolc
ácsolt állószekrény

Régi szuszékok

és más ácsolt bútorok


Kárpát-medence egykori népi mesterei gazdag örökséget hagytak maguk után: saját óvatos becslésem szerint ma is több ezer régi ácsolt láda lehet a múzeumokban, magángyűjteményekben; ezek zöme 100-150 éves. Nekünk is jelentős gyűjteményünk van öreg ácsolt ládákból, ezekből több alkalommal rendeztünk bemutató kiállítást, például a balassagyarmati Palóc Múzeumban.
Legkedvesebb öreg ládáinkat évek óta magam restaurálom (ez az egyik legkedvesebb foglalatosságom), és mivel készítő is vagyok, részletes tudással rendelkezem a Kárpát-medence ládáinak szerkezetéről, restaurálásáról, teljesen hiteles eredeti módon pótolva a hiányzó részeket vagy díszítéseket. (Kérem elnézésüket, de restaurálási munkát sajnos nem vállalhatok)
Hosszú évek óta komoly kutatómunkát folytatunk a régi darabok után feleségemmel saját költséggel, önerőből. Sok nehézséget vállaltunk már azért, hogy beutazzhassuk az országot, és fölmérjük az ácsolt ládákat. Külön köszönjük országszerte a múzeumi szakemberek jószándékú segítségét! Rengeteg órát eltöltöttem már az ácsolt ládák összegyűjtésével, rendszerezésével, csak a palóc típusú ládából eddig több mint 800-at sikerült megismerni személyesen vagy fotón. Az egyes tájegységek ácsolt ládái azonban mind formailag-szerkezetileg mind díszítésük szerint különfélék, a fő táji-típusokon belül pedig sok altípus létezik, ezekből is sokat sikerült már megismernem.

Palócföld rendelkezik a leggazdagabb ácsolt láda-hagyománnyal, amely néphagyomány, az úri osztályok nem kedvelték ezeket. Itt a szülőföldemen készültek a legnagyobb számban (nagyjából a régi Gömör, Nógrád, Hont vármegyék területe), és itt voltak a legváltozatosabbak a díszítések a menyasszonyi ládákon - ezek gyakran tudatosan szerkesztett jelképírásos kompozíciók emberalakokkal! Ezek zömmel a palócföldi szekrénymívesek legutolsó nagy virágkorszakában készültek - amely Trianonnal zárult le. A palóc menyasszonyi cifra szekrények (itteni nevük eredetileg "szekrény") azért is olyan gyönyörűek, mert hiszen a menyasszonyok életük legnagyobb eseményére kapták, és az esküvő utáni új helyen ebben volt szinte mindenük - megdöbbentő, hogy az egykori szép menyecskék idős asszonyként is, életük végéig ragaszkodtak ezekhez a bútordarabokhoz...gyakran eszembe jut, mennyi sors, szerelem, reménység kötődik mindegyikhez! Fantasztikus, rejtelmes szépségek rejteznek ezekben az öreg ládákban, amelyek sok mindenkit elvarázsolnak ma is - az öreg szuszékoknak is egyre nagyobb "divatja" van.

palócföldi ácsolt ládák általában domború tetővel készültek (én is ilyeneket készítek), ritkábban lapostetővel is. (A gabonás szuszékok egyszerűbb díszűek voltak, általában csak egy évszámmal.) Készítettek vásárra is, vagy egyedi megrendelésre. Felméréseim szerint a nagyobb méretű palóc menyasszonyi ácsolt ládák hossza általában egy méter körüli volt, de létezett sok kisebb, kb 75 cm-es vagy 55 cm-es cifra szekrény is. A mintákat füstölt, barnított alapba vésve készítették, néha a véséssel határolt mezőket kiemelték egy feketés színnel. Az ácsolt ládák (szuszékok) szinte mindig bükkfából készültek (én is bükkfából dolgozom), tölgyet ritkábban alkalmaztak. Az Alföldön meghonosodott szuszékkészítők viszont szinte mindig tölgyfából készítették alkotásaikat, azok formája a palóc típussal megegyező, és jellemzően vörösre festették őket.

rdélyben szintén sokféle ácsolt láda létezett a néphagyományban, kutatásaimban már sok altípust meghatároztam. Arrafelé jellemzően alacsonyabbra készítették a szuszékokat (gyakran ülőalkalmatosságként is használták), a domború tető a ritkább. Az erdélyi szuszékok nagyobb részének mintázata a palóchoz képest egyszerűbb szerkesztésű, kevesebb jelből, esetleg azok ismétléséből áll. Az ottani szuszékokon viszont gyakran találtam a vésett minták közeiben többszínű festést is, ami viszont a palóc ládákra nem jellemző. (Külön egyedi, érdekes típust képviselnek az erdélyi szászok ácsolt ládái, azok nagyméretűek, a felületükön többnyire nincs geometrikus jellegű vésett díszítés, legnagyobb részük felülete csak festett.)

baranyai ácsolt ládák (ottani nevük "szökröny") szintén jellegzetes külön családot alkotnak, az általam ismertek legnagyobb része csak geometrikus mintával díszített (a saját darabjaink is), egyes mezőik feketével színezettek. Felépítésük robusztus, a tető négy sarkán vastag, erős szarvak vannak. A barnás alapfelületben vésett mintáik geometrikusak, és ahogy az oldalsó képen is látható, az egyes mezőket feketével színezték a régi készítő mesterek.
Az említett ácsolt ládafajtákon kívül volt külön formai-díszítési típus Kárpátalján, Máramarosban, Moldvában, számos tájon Erdélyben - pl. Biharban, a Székelyföldön, az Őrségben, aztán Szlavóniában és még több helyen. A készítés mellett erőnkből telően kutatjuk tovább ezeket a fajtákat is, bár anyagi támogatás nélkül "családi költségvetésből" ez bizony sok nehézséggel jár és lassan halad.

régi korokban sokféle bútort készítettek hasított-hornyolt deszkákkal, azaz zsindelyszerű ácsolt technikával, és erről kevesen tudnak, még általában azok sem, akik szeretik az ácsolt ládákat. Ezek az ácsolt bútorok azonban még a szuszékoknál is hamarabb tűntek el, igen kevés nyomuk maradt. Ritkán tudok csak fölfedezni egy-egy ácsolt (álló)szekrényt vagy ácsolt polcot. Pedig 50-100 évvel korábban létezett még ácsolt technikájú bölcső, ácsolt ágy, ácsolt asztal, faliszekrény, polc - elvétve én is láttam már ezekből egy-egy darabot - sőt Dr.Kós Károly egyik helyszíni felmérésében még ácsolt famennyezetet és tornácot is le tudott rajzolni. Ebből is látszik, őseink a régebbi időkben milyen szerteágazóan használták ezt az évezredes technikát.